|
Látnivalók
A Zsófia
Rendezvényhajó útjai során megtekinthető nevezettességek, és vidéki
városok: Szentendre, Visegrád, Esztergom
A Zsófia
Hajó a belvárosból, a Petőfi tér hajóállomás 9-es kikötőjéből indul.
Az út során a két városrész, Buda és Pest kalauzolja Önt a part
menti látványosságok és emlékek közt. Ez a körutazás az Erzsébet-híd
pesti hídfőjétől indul majd hegymenetben haladva a Margit Sziget
déli csücskéig (a 3 órás program esetén a Margitszigetet megkerülve)
tart. Onnan völgymenetben egészen a Lágymányosi-híd lábánál fekvő
Nemzeti Színházig jutunk el, majd ismét felfelé hajókázva
visszajutunk kiindulási helyünkre.:
Utunk
során az alábbi nevezetességeket láthatjuk:
-
Erzsébet-híd:
1903-ban épült, Európa akkor leghosszabb függőhídja. Nevét a
magyarok által rajongva szeretett, világszép Sissy (Erzsébet)
királynéról, Ferenc József császár feleségéről kapta.
-
Belvárosi templom:
Contra Aquincum, az ókori római erőd romjain és részben annak
köveiből épült fel az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél álló,
Magyarok Nagyasszonya templom. Ez Pest első, legrégibb temploma.
-
Pesti Vigadó:
1865-ben adták át közönségnek a Pesti Vigadó épületét. 1865
augusztus 15-én itt hallhatta először a közönség Liszt Ferenc
Szent Erzsébet oratóriumát, melynek bemutatójára mintegy 50.000
ember sereglett össze az országból és a világ minden tájáról. Az
épület azóta is nagyszerű, fényes bálok és felejthetetlen
hangversenyek színhelye. Fellépett itt Johann Strauss, Wagner,
Bhramms, Richard Strauss, Bartók Béla és Kodály is.
-
Országház:
Európa második legnagyobb Parlamentje. Steindl Imre építész, a
Műszaki Egyetem professzora tervezte, a középkori stílushoz
nemzeti és egyéni szellemet társított. Az építkezés 1885-ben
kezdődött, s 1904-ben adták át rendeltetésének. Az épületet 365
torony teszi kecsessé, az esztendő napjaira, kupolája 96 m magas
a magyar honfoglalás (1896) 1000 éves évfordulójára utalva. A
"Ház"-nak 10 ud-vara, csaknem 30 lépcsőháza, s majdnem 700
helyisége van
-
Magyar Tudományos Akadémia:
Tudományos Akadémia megalapításának, illetve az erre szolgáló
épület létrehozásának gondolata Gróf Széchenyi Istvántól
származik, aki az1825-ös országgyűlésen egy éves teljes
jövedelmét ajánlotta fel erre a célra.
-
Lánchíd:
Budapest első állandó "kőhídja". Adam Clark angol építész
tervezte Széchenyi István gróf megbízásából. A híd Széchenyi
gróf költségén épült meg, 1849-ben adták át a forgalomnak, de
megálmodója és építtetője soha nem ment át rajta
-
Budavári Sikló:
A "Legnagyobb Magyar" gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön
építtette az Alagút mellett a Várhegyre kapaszkodó Siklót,
melyet 1870-ben vehettek használatba a polgárok.
-
Buda vára:
IV. Béla a második honalapítónak nevezett király, aki a
tatárjárás után újjáépítette az országot, 1242-ben kezdi meg a
Királyi Vár építését Budán, a Duna fölé magasodó hegyen. Az
1400-as évek második felében Corvin Mátyás király építi, szépíti
tovább a várat, főként itáliai reneszánsz mesterek munkájával.
Az 1500-1600-as években török uralom alá kerül az ország és Buda
vára is.A Királyi Palotát Mária Terézia építi az 1700-as
években, majd a következő században I. Ferenc József császár
alakíttatja át mai formájára.
-
Mátyás templom:
A Mátyás-templom a küzdelmes magyar történelem élő krónikása. A
tatárjárás után, egy itt álló kis kápolna helyén építi föl IV.
Béla. Az XV. század óta királyi koronázások székhelye. Corvin
Mátyást koronázták itt először, majd itt volt Mátyás mindkét
esküvője. Ő építette a templom kecses tornyát is, ezért hívják
máig Mátyás-templomnak. A törökök ittlétük alatt mecsetként
használták. Később itt koronázták magyar királlyá I. Ferenc
Józsefet és feleségét Sissit. Ekkor csendült fel először Liszt
Ferenc erre az alkalomra írt Koronázási Miséje.
Halászbástya néven vált is-mertté a díszes, tornyos
épületegyüttes, melynek mellvédjein az egykori Halász céh tagjai
védelmezték a várat ostromok idején.
-
Közgazdasági Egyetem:
A Duna bal partján, a Szabadsághíd tövében áll a valamikor
Vámháznak épült, Ybl Miklós által tervezett impozáns épület,
mely ma a Közgazdasági Egyetemnek ad otthont.
-
Műszaki Egyetem:
A Szabadsághíd lábánál, a Duna jobb partján, a városrésznyi
területet elfoglaló, méltán híres, több mint 200 éves múltra
visszatekintő Budapesti Műszaki Egyetem épületei láthatók.
-
Szabadság-híd:
A szakkönyvek a világ legszebb konzolos hídjai közt emlegetik. A
magyar honfoglalás ezer éves évfordulójára épült, 1896-ban adták
át. Felvatá-sakor az akkori névadó, Ferenc József császár ütött
be a híd szerkezetébe egy ezüst szegecset, melybe az ő
monogramja, F. J., volt belevésve.
-
Szabadságszobor:
A második világháború után állították a szabadság tiszteletére.
Kezében a béke szimbólumát, a pálmaágat tartja fáradhatatlanul a
város fölött, a Gellérthegy ormán
-
Citadella:
A Gellérthegy tetején hatalmas erődítmény áll. A 400 évvel
ezelőtti török erőd helyére építették a Habsburgok, a levert
1848-49-es szabadságharc után, hogy őrködjön a legyőzött
„rebellis" magyarok felett.
-
Szt. Gellért szobra:
István első magyar, népét keresztény hitre térítő királyunk
halálát követően, 1046-ban pogány láza-dás tört ki az országban.
Az itáliai származású, István király udvarában élő Gellért
püspököt, ki Ist-ván király bizalmasa és fiának, Imrének
nevelője volt, ezen a helyen végezték ki a pogány lázadók,
szöges hordóban legurítva a Gellérthegy szikláiról.
-
Gellért szálló:
A XII. századtól Johannita kórház, majd a török korban Szüzek
Fürdőjeként működő épület helyén kialakított gyógyszálló, a XX.
század eleje óta fogadja vendégeit. Megszálltak már itt
hírességek, uralkodók, hercegek, maharadzsák. Itt töltötte
mézesheteit Júlia holland királynő, járt itt Jehudi Menuhin,
Szjatoszlav Richter, Artur Rubinstein, Artur Miller, Antony
Queen és Richard Nixon is.
VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK
Igény szerint biztosítunk hajókirándulást a Dunakanyar szebbnél
szebb helyszíneire:
-
Esztergomba
Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal
rendelkező városa. Fényes királyi személyek, jeles események,
gazdag paloták, templomok képét kegyetlen csaták öldöklése,
tatár és török hordák garázdálkodása - pusztulás, majd
újjáépítés váltakozó képei követik.
Esztergomról bővebben:
www.esztergom.lap.hu;
www.esztergom.hu
Esztergom legnagyobb rendezvénye:
www.fesztergom.hu
Esztergomi látnivalók:
www.utazzitthon.hu/esztergom.html
Esztergomi Várszínház 2007-es műsor:
esztergomkultura.hu/2007/musor.html
-
Szentendrére
A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, hegy és sík vidék
találkozásánál, gyönyörű természeti környezetben található egy
kisváros SZENTENDRE, amely elsősorban művészetével és
kultúrájával ragadja magával a látogatót.
A város (Budapest irányából) könnyen megközelíthető
autóval,HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt
kirándulóhely, évente több millió turista keresi fel a világ
minden tájáról.
Szentendréről bővebben:
www.szentendre.lap.hu;
www.szentendre.hu
Szentendrei látnivalók:
www.utazzitthon.hu/szentendre.html
-
Visegrádra
Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja,
mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a
Dunakanyarba fekszik. Bár lakóinak száma alig 1700 fő, s ezzel
az ország legkisebb városa, nem kevesebb, mint 300 ezer vendéget
fogad egy évben.
Visegrádról bővebben:
www.visegrad.lap.hu
;
www.visegrad.hu
Visegrádi látnivalók:
www.utazzitthon.hu/visegrad.html
|
|
